A Bt. részéről az elengedett kötelezettség leírása egyéb bevételekkel szemben könyvelendő tétel. Nála nincs adóvonzata, csak az elengedő, azaz az elengedett követelés jelent adóalap növelő tételt a könyvelő cégnél.

1./ Igen, az érintett magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a jövedelme éves szinten meghaladja a kérdés szerinti minimálbér 24-szeresét. A kifizetőnek ennek tartalmát nem kell vizsgálnia, de a nyilatkozatot csak írásban fogadhatja el. Ennek alapján nem kerül sor szochó fizetési kötelezettségre.

2./ A fizetési felső korlátnak éppen az a lényege, hogy a mindenkori jogszabály alapján a magánszemély jövedelme beszámítással bír és ha esetlegesen fennmarad különbözet a felső határt illetően, akkor csak a különbözet szerint kell megállapítani a Szochó adófizetést. Megjegyzendő, hogy korábban ugyanígy kellett eljárni az Eho fizetéssel kapcsolatban is attól függetlenül, hogy a beszámítási szabályok eltérőek voltak a jelenlegitől.

A Személyi jövedelemadóról szóló törvény – alábbi, - vonatkozó fejezete alapján elszámolható.

III. Az értékcsökkenési leírás elszámolása

1. ^*  Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra csak a mezőgazdasági őstermelő jogosult értékcsökkenési leírást elszámolni. Ennek során a mezőgazdasági őstermelő az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, azzal az eltéréssel, hogy az adóév utolsó napján az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaság részét képező, vagy ahhoz tartozó tárgyi eszköznek, nem anyagi javaknak az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét - választása szerint - az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni. Más önálló tevékenységet végző magánszemély (ide nem értve az egyéni vállalkozót) a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra a 2. pont rendelkezéseit alkalmazza.

A naperőmű a KSH nomenklatúra szerint 2302, egyéb építmény (nem épület jellegű komplex ipari létesítmény). A naperőmű több részből áll: napelem panel, tartószerkezet, szolár kábelek, egyenes áram átalakító inverter, vezetékek, földelési anyagok, elosztó szekrény. Az értékcsökkenés (és a Tao szerinti értékcsökkenési leírás) meghatározásakor döntő, hogy az egyes elemek között milyen kapcsolat áll fenn.

A tartószerkezet egyéb építmény a többi technológiai gép és berendezés, illetve még külön kezelhető a vezeték (kábel). Az egyéb építmény leírási kulcsa a Tao szerint 2 százalék, a vezetéké 8 százalék, a gépeké lehet 14,5 százalék vagy 50 százalék. Ha azonban a tartószerkezet és a rajta lévő napelem közötti kapcsolat tartós és elválaszthatatlan, akkor tekinthető az erőmű egy tárgyi eszköznek (technológiai berendezésnek, azaz gépnek). A kettő közötti mértékű leírás, illetve a kisebb értékű leírásnál kisebb mértékű leírás is választható, azzal, hogy ez nem lehet kevesebb, mint az eredmény terhére elszámolt terv szerinti értékcsökkenés.

[Tao 2. számú melléklet c) pont, 1. számú melléklet 5a. és 9. pont]

5/a. ^*  Az adózó választhat a mellékletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsokat, azonban az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés.

9. ^*  Az adózó a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a 2. számú melléklet IV. fejezete szerint a 33 százalékos vagy a 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök, valamint a 2003-ban vagy azt követően vásárolt, előállított szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

2000. évi C. tv. A Számvitelről

26. § (1) A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

(2) ^*  Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is.

A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bek. értelmében a kérdésben leírt számlának az árbevételét a számla kiállítás időpontjával egyezően kell könyvelni, egyrészt bevételként, és követelésként. Miután a követelés még előző évben teljesült, így annak könyvelése a 2018-as évben megtörtént, így a követelés – feltételezem a kötelezettség tévesen szerepel a kérdésben – a bevétel könyvelésével együtt összevezetendő. Célszerű lett volna a számla kiállítását a bevétel beérkezésével egyidejűleg – legalább hónapon belüli időpontra – kiállítani. Amennyiben számlahelyesbítéssel ez rendezhető, úgy az időbeli eltérés is helyreáll. Amennyiben nem, úgy valóban a bevétel a 2019-es évben szerepeltethető, viszont mivel kiegyenlített tétel, ezért sem követelés, sem kötelezettség nem kapcsolódik hozzá.

A Korm. rendelet a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmaz, így a számviteli törvény alapelvei – többek között az időbeli elhatárolás – a kormányrendelet szerint alkalmazható.
 

Vonatkozó főbb jogszabályhely:

(4) Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre vonatkozóan kell elszámolni teljes összegében, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották. Az előzőektől eltérően az olyan gazdasági események hatását, amelyek kettőnél több üzleti évet érintenek, arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak.